Az Áfa tv. nem taxatívan szabályozta azoknak az ügyleteknek a körét, amelyeknél a teljesítés időpontját az Áfa tv. 58. §-a alapján kell meghatározni. Az Áfa tv. rögzíti azokat jellemzőket, amelyek fennállása esetén az adott ügyletre az Áfa tv. 58. §-a az irányadó. Ebből következően tulajdonképpen az ügyletben résztvevő feleken múlik, hogy az adott ügyletnél a teljesítés időpontjára az Áfa tv. 58. §-a legyen az irányadó.

Az Áfa tv. 55-56. §-a a termék értékesítésére, a szolgáltatás nyújtására vonatkozó általános, az Áfa tv. 57-61. §-a a különös szabályokat foglalja magában.

A következőkben azt taglalom, hogy az Áfa tv. 58. §-ában foglalt különös szabály adta lehetőséget az adóalanyok széles köre kihasználhatja.

Az Áfa tv. 58. § (1) bekezdése szerint termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása esetében, ha a felek részletfizetésben vagy határozott időre szóló elszámolásban állapodtak meg, teljesítés az ellenérték megtérítésének esedékessége, amelyre az adott részlet vagy elszámolás vonatkozik. Abban az esetben, ha az adott részlet vagy elszámolás időszaka tartamában meghaladja a tizenkét hónapot, akkor időarányos részteljesítésként a teljesítés a tizenkettedik hónap utolsó napja is. E rendelkezés nem alkalmazható az Áfa tv. 10. § a) pontja szerinti értékesítésre (a termék birtokba adása olyan ügylet alapján, amely a termék határozott időre szóló bérbeadásáról vagy részletvételéről azzal a kikötéssel rendelkezik, hogy a jogosult a tulajdonjogot legkésőbb a határozott idő lejártával, illetőleg az ellenérték maradéktalan megtérítésével megszerzi).

Elszámolási időszakos teljesítésről van szó, ha a felek között folyamatos jogviszony van, amelynek során a közöttük megvalósult teljesítésekről az általuk megállapodott időszakokra vonatkozóan összevontan számolnak el. illetve ha rendszeresen, ismétlődő jelleggel történik a nyújtott szolgáltatás, teljesített termékértékesítés vonatkozásában a díjfizetés.

Tipikusan elszámolási időszakos teljesítésről van szó átalánydíjas ügyleteknél, valamint a teljesség igénye nélkül az elszámolási időszakos teljesítések közé tartoznak:

  • közüzemi szerződésen alapuló jogviszonyra alapozott termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás;
  • a bérbeadás;
  • átalánydíjas ügyletek;
  • amikor a rendszeresen, folyamatos jelleggel beszerzett termékekről nem szállításonként, hanem meghatározott periódusokban számolnak el, a periódus végén összesítik, egyeztetik az értékesített termékek mennyiségét, összetételét, minőségét, stb (pl. amikor az értékesített pékáru mennyiségét és annak ellenértékét a felek kéthetes periódusokban a periódus végén állapítják meg).

Minden olyan esetben, amikor a felek elszámolási időszakhoz kötött ügyletet bonyolítanak egymás között, az adófizetési kötelezettség az adott elszámolás, vagy átalánydíj fizetési határnapján keletkezik, azaz nem az elszámolás napja, hanem a fizetési határidő lesz a teljesítés időpontja.

Az adófizetési kötelezettség halasztására (Áfa tv. 61. §) jogosult adóalanyok az esedékesség időpontjától számíthatják a 45 napos időintervallumot.

Az Áfa tv. 58. §-a alapján az adófizetési kötelezettség keletkezésének időpontja jogszerűen elszakítható a tényleges teljesítés időponthoz képest, az adófizetési kötelezettség a kiszámlázott ellenérték esedékességének időpontjával egyezik meg. Ezáltal a termék értékesítője, a szolgáltatás nyújtója olyan időpontban köteles az adófizetésre – természetesen figyelemmel a bevallási időszak gyakoriságára is –, amelyben – elvileg – az adófizetés pénzügyi alapjával is rendelkezik.

A jogszabályi rendelkezés jelentőségét még az is felértékeli, hogy a gazdaság számos területén a fizetési határidő 60 nap, de nem ritkán eléri a 120 napot is.

A terméket értékesítő, a szolgáltatást nyújtó adóalany adólevonási jogát nem befolyásolja az adófizetési kötelezettség keletkezésére vonatkozó – fentiekben részletezett – szabály – kivéve, ha olyan terméket szerez be, illetve vesz igénybe, amely vonatkozásában az Áfa tv. 58. §-a az irányadó -, valamint az adó-visszaigénylési jog keletkezésére sem hat ki, ezért leszögezhető, hogy minden adóalany szempontjából pozitív hatással jár az Áfa tv. 58. §-ának alkalmazása.

Gyakran előforduló hiba, hogy a felek a részteljesítést és az időszaki elszámolást azonos adójogi fogalomként kezelik.

A feleknek jogában áll részteljesítésben megállapodni, amelyet az Áfa tv. 57. § (1) bekezdése is elismer, oly módon, hogy termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása esetén, ha az ügylet tárgya természetben osztható és a részteljesítésnek egyéb akadálya nincs, akkor a részteljesítés időpontja teljesítési időpontnak minősül.

Részteljesítés alkalmazása esetén általában nincs szó időszakos elszámolásról, ezért értelemszerűen az Áfa tv. 58. §-a sem alkalmazható, hanem az Áfa tv. 57. § (1) bekezdése az irányadó.

Részteljesítés kikötésénél a felek meghatározzák az elvégzendő feladat terjedelmét, műszaki vagy egyéb paramétereit.

Részteljesítést és az időszaki elszámolást egymás mellett is lehet alkalmazni. Amennyiben a felek részteljesítés(ek)ben állapodtak, de meghatározott időszakonként elszámolnak az adott időszakban elvégzett teljesítményről, akkor az Áfa tv. 58. §-a az irányadó, s nem az Áfa tv. 57. § (1) bekezdése.

Kockázatként felhozható, hogy az ellenőrzés során az adóhatóság az adott ügylet jellemzői alapján az Áfa tv. 58. §-ának alkalmazását nem tartja jogszerűen. Ennek elkerülése érdekében az ügyletre vonatkozó dokumentumokban (pl. szerződés, megállapodás stb.) egyértelműen rögzíteni kell, hogy a felek átalánydíjban, illetve időszaki elszámolásban állapodtak meg.

 

Időszaki számla kezelése a Symbol Ügyvitelben